Szeresd Urunkat, gyermekem, és szeresd az Ő jegyesét, az Egyházat. Szeresd ezt a kedves és édes galambot, mert csak ő költheti ki a tojást, hozhatja világra a Vőlegény kis galambfiókáit.
Mondj köszönetet állandóan Istennek, hogy az Egyház gyermeke lehetsz megannyi lélek nyomán, akik előttünk boldogan tértek az Úrhoz.
Élj együttérzésben minden pásztorral, prédikátorral és lelkivezetővel, és lásd magad előtt őket a föld arculatán, hiszen a világ minden részén megtalálhatóak. Imádkozz értük Istenhez, hogy üdvözüljenek, és gyümölcsözően végezhessék a lelkek üdvözítését.

Az öröm tízparancsolata

Az öröm tízparancsolata

Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömet. Mosolyogj és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben is. Szívből ismételgesd: „Isten, aki engemet szeret, mindig jelen van.” Szüntelenül törekedj arra, hogy a jó oldalukat lásd az embereknek. Könyörtelenül űzd e magadtól a szomorúságot. Kerüld a panaszkodást és kritikát, mert ennél semmi sem nyomasztóbb. Munkádat…
Lelki élet

Lelki élet

Azt már úgyis tudjátok, hogy lelki épületeteknek sarkköve a jó lelkiismeret; ezért minden erővel iparkodjatok megszabadulni még a bocsánatos bűnöktől is, s tegyétek mindig azt, ami tökéletesebb. Azt hihetné az ember, hogy ezt már csak minden gyóntató tudja: pedig nem úgy van a dolog. Velem megesett, hogy lelki ügyeimet tárgyaltam egy olyannal, aki végigtanulta az egész teológiát s aki mindamellett nagyon rossz hatással volt reám, amennyiben mindenre azt mondta, hogy az semmi. Tudom, hogy nem akart félrevezetni, hiszen erre semmi oka sem volt, hanem hát nem értett a dolgához. S ugyanezt tapasztaltam kívüle még más kettőnél vagy háromnál.

Az élő hit és az Isten által rendelt vezetőhöz való teljes ragaszkodás fénye világította meg Isten népének útját a sivatagban. Ez a fény világít örökké minden olyan lélekben, amely elfogadja az Atyát. Ez a fény vezette a háromkirályokat a megszületett Messiás imádására. Ez az a csillag, amelyről Bálám jövendölt. Ez a fáklya, amely a magányos lelkek lépteit vezeti. És ez a fény és ez a csillag és ez a fáklya világítja meg a te lelkedet is. Vezetik lépéseidet, hogy ne ingadozz. Megerősítik lelkedet az isteni szeretetben, és a lélek megy előre örök célja felé. Te csak sötétséget látsz majd, de ez nem a kárhozat fiait elnyelő sötétség, hanem az, ami körülfogja az örök Napot. Maradj meg szilárdan, és higgy! Hidd, hogy ez a Nap beragyogja lelkedet! Épp erről a napról énekelt Isten prófétája: A Te világosságodban látunk világosságot... (Zsolt 36,10)

Azonosságom titka Isten szeretetében és irgalmában rejlik

Azonosságom titka Isten szeretetében és irgalmában rejlik

De ami Istenben van, az valóban azonos Vele: hiszen az Ő végtelen egyszerűsége nem tesz lehetővé megoszlást és megkülönböztetést. Ezért nem is remélhetem, hogy Őrajta kívül bárhol másutt megtalálom magamat. Végeredményben egyedül úgy válhatok önmagammá, hogy azonosulok Vele, Akiben ott rejtőzik létem oka és beteljesedése. Csupán egyetlen igazi feladat áll…

Figyelj imámra Uram, Istenem!
Vakok világossága és esendők erőssége.
Te a látók világossága
és az erősek erőssége is vagy egyben.
Figyelj lelkemre és hallgasd meg, Uram,
ha hozzád kiált a mélyből.
Ó, Uram, tökéletesíts engem,
és tárd föl nekem az Írás erdejét!
Íme, szavad az én örömöm
és beszéded túlcsorduló élvezetem!
Ajándékozd nekem, ami után szeretetem vágyakozik;
mert megvan bennem ez a szeretet Uram,
és ez is a te adományod.
Ne hagyd útfélen ajándékaidat, ne vesd
meg ezt a te halódó fűszáladat: hogy magasztaljalak
téged minden igazságért, melyeket könyveidben felfedezek.
Engedd, hogy belőled oltsam szomjúságomat, és
elmélkedjem törvényed csodáin a kezdet kezdetétől, midőn
megalkottad az eget és a földet, egészen odáig, midőn
majd veled uralkodunk mindörökké a Te szent városodban!

Legyetek óvatosak, nehogy az ellenség bárhol is megfossza a hittől a vigyázatlanokat és hanyagokat, és ügyeljetek, nehogy valamelyik eretnek meghamisítson bármit is abból, amit most átadtak nektek. A hívő hasonlít ahhoz az emberhez, aki ezüstjét a pénzváltók asztalára teszi, és mi is éppen ezt tettük most. Isten azonban majd elszámoltat a kamatokról is. Miként az Apostol, én is felszólítalak az Isten nevében, aki mindeneket éltet, és Krisztus Jézus nevében, aki Poncius Pilátus előtt tanúságot tett az igazság mellett (1 Tim 6, 13), hogy makulátlanul őrizzétek meg ezt a számotokra áthagyományozott hitet egészen a mi Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig.

Olykor úgy tűnik a léleknek, hogy a pokolban van; aztán anélkül, hogy bármit is tett volna, kiszabadul onnan és az örök életet ízleli. Ekkor a lélek derűsen nyugodt: amit lát, egy szóval elkiálthatónak látja: "Isten".
És egészen lángba borul a szeretet tüzétől, mert szemléli a Gondviselést és látja, hogy nagy tengerből menekült ki, és nem a saját eszközei - hiszen a világosság váratlanul érkezett, anélkül, hogy gyakorolta volna -, hanem Isten kimondhatatlan szeretete által, amellyel gondoskodott róla a szükséges időben, amikor pedig neki már úgy tűnt, hogy teljesen lehetetlen.

Kisgyermeknek lenni azt jelenti, hogy elismerjük semmiségünket, mindent a jó Istentől várunk, mint a kicsi gyermek is mindent apjától vár. Az jelenti, hogy semmiért sem nyugtalankodunk. Kicsinek lenni még azt is jelenti, hogy erényeinket nem tekintjük saját erőnkből fakadónak, hanem felismerjük, hogy ez a Jó Isten kincse, amit kisgyermeke kezébe ad, hogy akkor használja fel, amikor szükségét érzi. Végül azt is jelenti, hogy nem csüggedünk el hibáink miatt, mert a gyermekek gyakran esnek, de túl kicsik ahhoz, hogy nagy bajt okozzanak maguknak.

A 13. században hazátokat, ugyanúgy, mint az én hazámat, a tatárok alapjáig elpusztították. Szent Margit, a királylány, Istentől különös karizmát kapott arra, hogy kovász legyen az újjáépítésben, népe lelki újjáépülésében. S most kell jól értenünk az analógiát a mi korunkkal: az olyan országok, mint a ti hazátok, mindig súlyos erkölcsi, lelki pusztításnak voltak kitéve. S most kovászra van szükség, kovászra a társadalom lelki újjáépítésében; és a fiatalok ez a kovász akarnak lenni. Istentől ezt a karizmát kérik, hogy a magyar nép újjáépülésének kovásza lehessenek (...). Nem tudok egyebet tenni, mint azt kívánni, hogy ez valóra váljék életetekben, hazátokban, a magyar társadalomban. Köszönöm ezt azt üzenetet! Köszönöm!

Ha a háborúban egy katona megkérdezné, mivel szolgálhatja legjobban a hazáját - azt mondanák neki, hogy azzal, ha hallgat parancsnokára, és az ő utasításait követi (...). Mert mi lenne, ha valamelyik katona, aki nem mindig ismeri parancsnoka terveit, a maga elképzelései szerint cselekedne, és tüzelni kezdene, amikor csendben kellene rejtőznie, vagy előremenetelne, amikor hátrálnia kellene? Pedig a katona és parancsnoka között a belátás terén csak emberi, véges különbségek vannak, és a parancsnok is tévedhet.Isten azonban végtelenül felülmúlja az embert, és Ő soha nem téved. A Szeplőtelen Szűz ügyéért az tesz a legtöbbet, aki tökéletesen, a lehető legtökéletesebben teljesíti Isten akaratát.

Krisztusban szeretett testvéreim! Amikor arra emlékeztetjük a vi!ágot, hogy szükség van az egyházak közötti toleranciára, ez nem azt jelenti, hogy egyedül a toleranciával önmagában meg is elégedhetünk. Ez határozottan túl kevés. Krisztus hívei és egyházai között semmiképpen nem elégedhetünk meg egymás egyszerű tolerálásával. Hiszen időnként még a rosszat is toleráljuk - egy nagyobb jó nevében. Nem szeretném, ha engem csak tolerálnátok. És én sem csupán tolerálni akarlak benneteket, drága testvéreim. Ugyan miféle testvérek azok, akik egymást mindössze tolerálják? Hogy lehetnek testvérek Krisztusban azok, akik egymást pusztán csak tolerálják?