Barsi Balázs OFM

A személyünk mélyén istengyermeki élet van, mely egyre áradóbb lendülettel visz a létezés végtelen óceánja felé, az Atyához.

A szeretet közlése maga a kereszténység.

A világnak Krisztusra van szüksége, s nekünk kell vele újra megajándékoznunk a reményvesztett emberiséget.

Megmaradni Jézus szeretetében annyit tesz, hogy Isten parancsainak egyre tökéletesebb és bensőségesebb teljesítése által folytonosan növekszünk a szeretetben.

A mi dolgunk a világon, hogy megtanuljunk szeretni - Jézus Krisztustól. Igazán szeretni ugyanis lehetetlen Jézus Krisztus fönséges ismerete nélkül.

Jézus számára az otthon nem azt jelentette, hogy elengedte magát, és azt csinált, amihez éppen kedve volt, hanem hogy tudta a helyét és a feladatát, alkalmazkodott Máriához és Józsefhez, s akaratát készségesen alávetette nekik, hiszen az Atya az Ő gondjaikra bízta. Nem abban akart független lenni, hogy mindenben saját elképzeléseihez, ízléséhez és kedvteléseihez ragaszkodott. Az Ő függetlenségének, szabadságának lényege éppenséggel az ilyen dolgoktól való függetlenség volt.

Nem a bűn hozta le Krisztust a földre. A legnagyobb rossz nem lehet oka a legnagyobb jónak. A szent megtestesülés a világ teremtésének ősoka, célja, értelme és jövője!

Karácsony felé haladva semmi mással ne törődj, csak azzal, hogy egyre beljebb lépj az isteni szeretet felfoghatatlanul új, meglepő és gyönyörűséges világába, melyről a prófétáknak csak sejtéseik lehettek, de nekünk Krisztus által tudásunk is.

Mi is az az „igazi istentisztelet ismerete”, melyre a Jézus Krisztus által adott isteni kinyilatkoztatás vezet? Nem más, mint hogy annyira komolyan vesszük Isten irántunk való szeretetét, amely megnyilatkozott Jézus Krisztusban, hogy szép lassan kezdünk az ő képére alakulni. A lelki életben minden újrakezdés azzal indul, hogy az igazság egyre alaposabb megismerése nyomán az emberben elmélyül az istenfélelem, s ez életének megváltoztatására sarkallja. Akin semmit nem alakít az evangéliumi igazság hallgatása, abban nincs istenfélelem, márpedig az istenfélelem a bölcsesség és az életszentség kezdete.