Ha meg tudnánk tenni, hogy bensőnkben egy jól elzárt kis rejtekhelyet építsünk magunknak, ahová ahányszor csak lehetséges, visszavonulhatunk, akkor sehol a világon semmi nem hiányozna nekünk. Arról van szó, hogy mindenekelőtt valóban legyen egy csendes zugunk, ahol úgy érintkezhetünk Istennel — mégpedig naponta —, mintha a világon semmi más nem létezne: számomra a reggeli órák tűnnek erre alkalmas időnek, még mielőtt elkezdődik a napi munka. A vallás természetesen nem csak egy csendes zug és egyes ünnepi órák számára való, hanem minden elemek gyökere és alapja kell hogy legyen, mégpedig nem csak néhány kiválasztott ember, hanem minden igazi keresztény számára.
Ha meg tudnánk tenni, hogy bensőnkben egy jól elzárt kis rejtekhelyet építsünk magunknak, ahová ahányszor csak lehetséges, visszavonulhatunk, akkor sehol a világon semmi nem hiányozna nekünk. Arról van szó, hogy mindenekelőtt valóban legyen egy csendes zugunk, ahol úgy érintkezhetünk Istennel — mégpedig naponta —, mintha a világon semmi más nem létezne: számomra a reggeli órák tűnnek erre alkalmas időnek, még mielőtt elkezdődik a napi munka. A vallás természetesen nem csak egy csendes zug és egyes ünnepi órák számára való, hanem minden elemek gyökere és alapja kell hogy legyen, mégpedig nem csak néhány kiválasztott ember, hanem minden igazi keresztény számára.
Amikor az Isten oltárától a reggeli áhítat után belépek munkanapomba, csendesség lesz bennem, és a lélek kiüresedik mindattól, ami meg akarta rohamozni és meg akarta terhelni, megtelik szent örömmel, bátorsággal és tetterővel. Naggyá és tágassá lett, mert kilépett önmagából, és belépett az isteni életbe.
Amikor az Isten oltárától a reggeli áhítat után belépek munkanapomba, csendesség lesz bennem, és a lélek kiüresedik mindattól, ami meg akarta rohamozni és meg akarta terhelni, megtelik szent örömmel, bátorsággal és tetterővel. Naggyá és tágassá lett, mert kilépett önmagából, és belépett az isteni életbe.