Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani.

A hit azt jelenti, hogy az ember elhiszi, amit még nem lát. Ennek a hitnek pedig az a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz.

Isten nem kívánja szenvedésünket, de felhasználja azt üdvösségünkre. A húsvét ennek bizonyítéka: a legnagyobb rosszból fakadt a legnagyobb jó.

A kereszt a szeretet mércéje. Ott látjuk, mennyit érünk Isten szemében. A húsvét ezért öröm: mert bebizonyosodott, hogy a szeretet erősebb a halálnál.

Mária szívét is átjárta a fájdalom, de nem a bűn. A mi szívünket is átjárja a fájdalom, de gyakran a bűn miatt. Ő Isten Anyja, mi Isten gyermekei vagyunk a kegyelem által.

A remény megtart, amikor minden bizonytalannak tűnik. A keresztény ember nem a láthatóra épít, hanem Isten hűségére.

A hit útja mindig kicsiben kezdődik: egy apró mozdulat, egy halk ima, egy apró csend. Isten nem viharban jön, hanem a szelíd szellőben. 

Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele. A szeretethez nem kell teli erszény.

Abból táplálkozik a lélek, amiből örömét meríti.

Legalább ő kárpótolja Istent az én kevés szeretetemért.

Szeressük embertársunkat! Vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen.

Aki nem szenved kísértést, nincs próbára téve, aki pedig nincs kipróbálva, nem halad előre.

Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud, hanem hogy mennyi benne a szeretet.