A lelki szegénység egyedül az áhítat lényegére van tekintettel, és csak azt veszi gyakorlatba, ami azt elősegíti. Nem kedveli az érzéki segédeszközök közül azokat, amelyek feltűnőek és különlegesek.

A lelki szegények nagylelkűen odaadnak mindent, amijük csak van. Örömük telik abban, hogy azt odaadhatják Istenért, és felebarátaik iránt való szeretetből; ezen erény követelményeinek megfelelően rendeznek el mindent.

Semmiben sem érzel hiányt, ha szíved semmihez sem ragaszkodik, mert a lelkileg szegény egészen megelégedett és boldog, még ha valamiben hiányt szenvedne is, és akinek a szíve semmihez sem ragaszkodik, annak mindene megvan bőségesen.

Ha magadról és másokról teljesen megfeledkeznél, akkor minden ellentmondás nélkül engedelmeskednének neked az emberek és kedvezőek volnának számodra a körülmények.

Ha rnegtisztítod a lelkedet az idegen dolgok birtoklásától és vonzalmától, akkor a dolgokat lelkileg fogod megismerni, ha lemondasz az utánuk való vágyakozásróI, akkor fogod igazán élvezni őket, mert akkor ismered meg bennük az igazságot.

Mindig arra törekedjél, hogy ne a könnyebbet válaszd, hanem a nehezebbet; ne az éIvezetesebbet, hanem a kellemetlenebbet; ne a magasztosabbat és értékesebbet, hanem az alacsonyabbat és megvetettebbet; ne azt, amiben van valami kívánnivaló, hanem amiben semmi kívánnivaló sincsen; ne a jobbat, hanem az értéktelenebbet válaszd. Jézus Krisztus iránt való szeretetbőI törekedjél mindig a lehető legnagyobb lemondásra, nélkülözésre és szegénységre.

Nem juthat el a tökéletességre az, aki nem igyekszik a teljes lelki szabadságot megszerezni; - hogy természetes és természetfeletti, vágyaiban ki tudja magát üresíteni mindabból ami nem Isten.

Ha csak lehet, ne tagadj meg semmit másoktól, még azt sem, amire nagy szükséged volna.

Isten mérhetetlen javait csak a kiüresített és a magányt kedvelő szív tudja befogadni.

Szabadítsd meg magadat belsőleg minden földi dologtól, semmiféle mulandóban ne keress örömet, és azon javak felé fordítsd figyelmedet, amelyeket nem ismersz.

Az összeszedettséget nem a lelki javak gyűjtögetése, hanem inkább az ömegtagadás áItaI szerezhetjük rneg.

A kellemes mit se számít! A második elővigyázat az, hogy soha el ne mulasszunk valamit azért, mert nincs ínyünkre-kedvünkre, ha Isten szolgálata annak teljesítését kívánja. És ne is végezzünk semmit a kedvünk miatt és az örömért, melyet magában a dologban találunk, ha nem kívánja azt Isten szolgálata, úgy, mint azokat a munkákat, melyek nekünk visszatetszenek. Másképp nem lehetünk állhatatosak és a gyávaságunkon sem leszünk úrrá.

Ne akarj még fáradság árán is lelki örömökhöz jutni, hanem mondj le róluk nagylelkűen.

Úgy élj ezen a világon, mintha Istenen és a lelkeden kívül senki nem léteznék, hogy szívedet semmi emberi dolog fogva ne tartsa.

Ha azt akarod, hogy lelkedben igazi áhítat legyen és az istenes dolgok után való vágy és Isten szeretete benned erősödjék, akkor tisztísd meg lelkedet minden földies vágytól és kívánságtól; vedd ezeket mind semmibe. Miként a beteg, ha eltávolítják betegségének okozóját, azonnal jobban érzi magát és visszanyeri étvágyát, éppen úgy gyógyulsz meg te is lelkileg, ha a mondottakat megszívleled. E nélkül azonban nem tudsz előrehaladni.