Ahhoz, hogy a lélek Istennel egyesülhessen, el kell felejteni a teremtményeket, mert a teremtmények változandók és felfoghatók, Isten azonban változatlan és felfoghatatlan.

A hit hatalmas fegyver legerősebb és legravaszabb ellenségünknek, az ördögnek támadásai ellen. Azért Szent Péter nem ismer kiválóbb védelmet az ördög ellen a hitnél, amikor így ír: "Erős hittel álljatok ellen neki." (1 Pét. 5,9)

Ha a lélek a hit világosságára és igazságaira hagyatkozva él, akkor mentes lesz a tévedéstől. A tévedés általában saját egyéni kívánságainkból, ízlésünkből, kutatásainkból és ismereteinkből ered.

A hit útja az igazi és biztos út. Ezen kell járni a lelkeknek, ha az erényben előre akarnak haladni. A hitben való tökéletesedés által a lélek egyre közelebb jut Istenhez.

Az isteni erények őszinte gyakorlása nélkül lehetetlen eljutnunk a szeretet tökéletességére.

Az isteni erényeknek az a feladatuk, hogy a lelket megszabadítsák mindattól, ami nem isteni; azután az is a feladatuk, hogy egyesítsék Istennel.

Még azok közül is, akik barátainak tartják magukat, sokan kevéssé ismerik Jézus Krisztust. Azt látjuk ugyanis, hogy csak arra törekszenek, hogy benne a vigasztalásokat, nem pedig a keserűségeket keressék.

Mindenki szeretne Isten országába és örömébe bejutni; a fáradalmakat és szenvedéseket azonban Isten Fiáért elviselni már kevesen óhajtják.

Mit tud az, aki nem tud Krisztusért szenvedni? Minél nagyobb és nehezebb fáradalmakat kell érte elviselnünk, annál nagyobb lesz lelki előmenetelünk.

Törekedjél szenvedések által valamiképpen hasonlóvá lenni az alázatos és keresztrefeszített Üdvözítőhöz, mert csak így lehetsz igazi tanítványa.

Sokat foglalkozzál azzal, hogyan függetlenítheted magadat hajlamaidtól, hogyan szabadíthatod meg magadat magadtól.