Keresztes Szent János

Ha a lélek semmi mást nem kíván, mint hogy az Úr törvényét tökéletesen teljesítse és Krisztus keresztjét hordozza, akkor valódi frigyszekrénnyé lesz, amely az igazi mannát, az Istent rejti magában.

Ha a lélek semmi mást nem kíván, mint hogy az Úr törvényét tökéletesen teljesítse és Krisztus keresztjét hordozza, akkor valódi frigyszekrénnyé lesz, amely az igazi mannát, az Istent rejti magában.

Isten csak egy kívánságot, óhajt, tűr meg a lélekben, nevezetesen azt, amely törvényének teljesítésére és Krisztus keresztjének hordozására vonatkozik. Azért mondja nekünk a Szentírás, hogy Isten parancsának értelmében a frigyszekrénybe, amelyben a mannát őrizték, semmit sem volt szabad tenni a törvénykönyvön és Mózes pálcáján kívül, amely Krisztus keresztjét jelképezte.

Az Isten megparancsolta, hogy az oltár, amelyen az áldozatot bemutatták, belül üres legyen. Ebből megtanulhatja a lélek, mennyire ki kell üresítenie magát: ezáltal méltó lesz arra, hogy rajta, mint oltáron nyugodjék az isteni Felség.

Ha előtted az emberek az életre vezető széles útról beszélnek, ne higgy nekik, még akkor sem, ha csodákkal bizonyítanák is azt. Annál erősebben ragaszkodjál a vezeklésről és minden földi dolog rnegvetéséről szóló tanításhoz.

Gondold meg, hogy mennyire szükséges, ha el akarsz jutni a tökéletességre, hogy szembeszállj magaddal és az önmegtagadás útjára lépj.

A kapzsi ember azt, ami a szívéhez nőtt, igyekszik még jobban odaláncolni magához, ha pedig szabadulni akar tőle, csak rövid időre lesz képes attól a köteléktől elszabadulni.

Hiú dolog az, amint sokan teszik, hogy mindenáron gyermekeket kérnek Istentől és ezirányú vágyukat nem tudják türtőztetni. Hiú pedig azért, mert nem tudják, vajon jók lesznek-e gyermekeik. Vajon Istennek fognak-e szolgálni és hogy a remélt öröm helyett nem okoznak-e sok szomorúságot, kellemetlenséget és aggodalmat?

A mi Ururk Jézus Krisztus a földi javakat töviseknek nevezte az Evangélium szerint; az, aki akaratával ezekhez tapad, általuk bűnnel sebzi meg lelkét.

A világi dolgok nem ártanak és nem foglalkoztatják a lelket mindaddig, míg be nem férkőztek a lélekbe. Csak az árt a léleknek, ha akarata hozzájuk tapad és az utánuk való vágy megmarad benne.

Az ideiglenes javak nem kényszerítenek minket a bűnre. Általában azonban az ember szíve gyengeségéből ragaszkodik hozzájuk, és miattuk elfeledkezik Istenről. Innen származik a bűn és azért mondja a bölcs, hogy a gazdag nem marad mentes a bűntől.

A lelkileg szabad embert nern zaklatják a gondok sem az imában, sem azon kívül, és így idő veszteség nélkül, könnyen nagy lelki előnyre tesz szert.

Az öröm mint felhő homályosítja eI az ítéIőképességet. Nem örülhet az ember a teremtményeknek anélkül, hogy ebbe egy kis önzés ne vegyülne. Az ilyen örömökről való lemondás az ítéletet tisztábbá teszi, mint a levegő is tisztább lesz, ha a pára leszáll.

Aki a kis hibáktól tartózkodik, az nem fog a nagyobbakba esni. Már a kis hibákból is nagy kár származik. A szívnek védőfala és sáncai bedőlnek. Igaza van a közmondásnak: Munkájának felét végezte az, aki jól kezdte.

Sohasem szabad nyugodtnak lennünk, ha valamilyen rossz hajlamot veszünk észre magunkban, ha még olyan jelentéktelen is az. Azonnal ellen kell állnunk és nem szabad későbbre halasztani a hiba kiirtását. Ha a Iélek akkor sem ura annak a hibának, mikor még csak kicsi, hogyan gondolja azt és bízhatna abban, hogy legyűrheti akkor, ha majd nagy lesz és mélyen meggyökeresedett?