Kempis Tamás: Krisztus követése

Senki sem olyan tökéletes és szent, hogy némelykor kísértésbe ne esnék, lehetetlen azoktól teljesen megszabadulnunk.

Nagyon ingatagon áll az, aki minden gondját nem az Úrra hagyja.

Boldogok, akik belső dolgaikat átélik, és mindennapos gyakorlással igyekeznek mindjobban fölkészülni a mennyei titkok befogadására.

Nem igaz béketűrő az, aki csak azt hajlandó elviselni, amit jónak lát s attól, akitől neki tetszik.

Az igazaknak jó feltétele inkább függ Isten kegyelmén, mint saját bölcsességükön, azért mindig őbenne bíznak, bármihez fognak.

Ne sokat adj az emberek tetszetős és éleselméjű kijelentéseire. Mert nem beszéd az Isten országa, hanem erő.

Míg e világban élünk, megpróbáltatás és kísértés nélkül nem lehetünk.

Mert az igazi dicsőség és szent öröm az Úrban dicsekedni és nem önmagunkban, az Úr nevében örvendeni, és nem saját erőnkben.

Könnyebben is viselsz mindent,ha eltökélt szándékkalés jó szokással serényen fölkészülsz rá.

Minél jobban elszánod magad a türelmes szenvedésre, annál bölcsebben élsz, és érdemekben annál gazdagabb leszel.

Nagyon boldog az a fül, amely nem az odakint hangoskodó szót, hanem a belül tanító igazságot hallgatja.

Kétféleképp látogatja meg az Úr választottait: kísértéssel és vigasztalással.

Ha vállalkozásodban ott van csak valamicske szikrája is az önkeresésnek, akkor az gáncsol és terhedre van.

Tedd meg, ami rajtad áll, akkor majd Isten is támogatja jó szándékodat.

Jobb, hogy kevesebbed legyen, mint hogy a sokban kevéllyé válj.