Kempis Tamás: Krisztus követése

Aki magát az engedelmesség alól ki akarja vonni, a kegyelemből vonja ki magát.

A lelki embernek - bármennyi gondja van - a legfőbb gondja ő maga.

Amint a tűzbe rakott vas megtisztul a rozsdától, és egészen ragyogóra izzik, úgy az ember is, ha szíve mélyéből Istenhez tér.

Ha az igazság szabaddá tesz, valóban szabad leszel, nem fogsz törődni az emberek üres szavával, beszédével.

Mert aki valami jót magának tulajdonít, megakadályozza azt, hogy Isten kegyelme eljusson hozzá.

A tökéletes embernek az a dolga, hogy lelkét a mennyei javak vonzásából soha kikapcsolódni ne hagyja.

Ha helyén volna a szíved, akkor számodra minden teremtmény az isteni élet tükre és a szent tanítás könyve volna.

Nem csap be téged az Isten: az csapódik be, aki kelleténél jobban hisz magának.

Aki lelkiismeretesen ügyel önmagára, annak könnyű tartózkodnia mások megszólásától.

Boldogok, akik azon vannak, hogy Isten számára szabaddá tegyék magukat, és mindent leráznak magukról, amivel ezt a világ megakadályozná.

Az Úr az, akinek teljes odaadással tartozol, úgy, hogy többé ne magadban élj, hanem minden magad emésztése nélkül őbenne.

Földi pályádnak hamar végére érsz, gondold hát meg, hányadán állsz. Ma él az ember, holnapra elenyészik.

Ne beszélj sokat, maradj csöndben, Istenednek termő örömében.

Az az ember, aki nem keresi Jézust, többet árt magának, mint az egész világ és minden ellensége.