A hétköznapi szeretetszolgálatnak teljesen alázatosnak, egyszerűnek, nyíltnak, gyöngédnek, megbocsátónak és figyelmesnek kell lennie. Tanulnunk kellene általánosságban az udvariasságot, a megértést, az érettséget, és a kölcsönös, mély bizalmat illetően is. Nehezen fogadjuk el a jó tanácsokat, és nem változtatjuk meg időben, amit meg kellene változtatnunk.
A hétköznapi szeretetszolgálatnak teljesen alázatosnak, egyszerűnek, nyíltnak, gyöngédnek, megbocsátónak és figyelmesnek kell lennie. Tanulnunk kellene általánosságban az udvariasságot, a megértést, az érettséget, és a kölcsönös, mély bizalmat illetően is. Nehezen fogadjuk el a jó tanácsokat, és nem változtatjuk meg időben, amit meg kellene változtatnunk.
Teljesen világosan meg van írva a Bibliában: "Neveden szólítottalak, becses vagy nekem... Barátaimnak hívtalak benneteket... A víz nem pusztít majd el, és nem éget meg a tűz. Nemzeteket adok érted cserébe, mert te drága vagy nekem. Hogyan felejthetné el egy anya gyermekét, akit méhében hordott? De ha meg is történne ez, én sohasem feledkezem meg rólad. Te drága vagy nekem, neved tenyerembe van írva." (vö. Iz 43,1-7)
Teljesen világosan meg van írva a Bibliában: "Neveden szólítottalak, becses vagy nekem... Barátaimnak hívtalak benneteket... A víz nem pusztít majd el, és nem éget meg a tűz. Nemzeteket adok érted cserébe, mert te drága vagy nekem. Hogyan felejthetné el egy anya gyermekét, akit méhében hordott? De ha meg is történne ez, én sohasem feledkezem meg rólad. Te drága vagy nekem, neved tenyerembe van írva." (vö. Iz 43,1-7)
Ha mi valóban és egészen Hozzá tartozunk, akkor az Ő rendelkezésére kell állnunk, hogy szabadon szolgálhassunk Neki, hogy bármikor bármit megtegyünk Neki, engedelmeskedve a fölöttünk állóknak, bárkik legyenek is azok. Elöljáróink lehetnek olyan emberek, akik tetszenek nekünk, és olyanok is, akik nem. Lehetnek rátermettek, jó képességűek, vagy épp ellenkezőleg - számunkra ez nem jelent különbséget. Az egyetlen, ami érdekes, hogy meg vagyunk győződve arról: ők számunkra Isten akaratának eszközei, és hogy sohasem hibázunk, amikor engedelmeskedünk.
Ha mi valóban és egészen Hozzá tartozunk, akkor az Ő rendelkezésére kell állnunk, hogy szabadon szolgálhassunk Neki, hogy bármikor bármit megtegyünk Neki, engedelmeskedve a fölöttünk állóknak, bárkik legyenek is azok. Elöljáróink lehetnek olyan emberek, akik tetszenek nekünk, és olyanok is, akik nem. Lehetnek rátermettek, jó képességűek, vagy épp ellenkezőleg - számunkra ez nem jelent különbséget. Az egyetlen, ami érdekes, hogy meg vagyunk győződve arról: ők számunkra Isten akaratának eszközei, és hogy sohasem hibázunk, amikor engedelmeskedünk.