Ha mi valóban és egészen Hozzá tartozunk, akkor az Ő rendelkezésére kell állnunk, hogy szabadon szolgálhassunk Neki, hogy bármikor bármit megtegyünk Neki, engedelmeskedve a fölöttünk állóknak, bárkik legyenek is azok. Elöljáróink lehetnek olyan emberek, akik tetszenek nekünk, és olyanok is, akik nem. Lehetnek rátermettek, jó képességűek, vagy épp ellenkezőleg - számunkra ez nem jelent különbséget. Az egyetlen, ami érdekes, hogy meg vagyunk győződve arról: ők számunkra Isten akaratának eszközei, és hogy sohasem hibázunk, amikor engedelmeskedünk.