Vianney Szent János

Akadnak, akik ezt mondják a koldusra: "Rosszra fogja használni!" - Használja, amire akarja. A szegény majd felel arról az ítéleten, hogy mit tett az alamizsnával; ti pedig arról feleltek, hogy adtatok-e alamizsnát, vagy nem.

Ó, mily nagy is vagy te, ember! Isten teste s vére táplál és oltja szomjadat! Milyen boldogság a jó Istennel egyesülve élni! Ez földi mennyország: nincs több kín, nincs több kereszt!

Sosem szabad megvetni a szegényeket, mert ez a megvetés Istent éri.

Van, aki ezt mondja a szegényeknek, ha egészséget lát az arcukon: "Naplopó vagy! Tudnál te dolgozni: fiatal vagy, erős a karod." De honnan tudjátok, nem Isten akarata-e, hogy ez a szegény kéregetni járjon? Rosszallásotokkal így Isten akarata ellen zúgolódtok.

Testünk a pusztulás és a halál edénye; mégis inkább azon vagyunk, hogy ezt a testet elégítsük ki, mint hogy lelkünket gazdagítsuk, amely pedig oly nagy, hogy semmi sincs hozzá fogható, semmi, de semmi.

Az ember nem szokott belépni egy házba anélkül, hogy az ajtót nyitóval ne beszélne. A Szent Szűz a mennyország ajtónyitója.

Lelkünknek az az ima, ami a földnek az eső. Trágyázzátok a földet, ahogy csak akarjátok, ha nincs eső, nem ér az egész semmit!

Igen, ha jól imádkozunk, parancsolhatunk égnek és földnek: minden engedelmeskedik nekünk.

Lássátok csak, mily jó a Szent Szűz! Nagy szolgája, Szent Bernát gyakran mondogatta neki: "Üdvözlégy, - A jó édesanya egy napon feleletet adott: "Üdvözlégy, Bernát fiam..."

Jézus Krisztus készségesen teljesíti a mi akaratunkat, ha mi elkezdjük teljesíteni az övét.

"Kérjetek és kaptok." Egyedül Isten tehet ilyen ígéretet és tarthatja is meg.

Isten mindenek felett bizalmat kér tőlünk. Amikor Őrá bízzuk minden gondunkat, igazságosságában és jóságában segítségünkre siet és megsegít.

Azt gondolom, hogy a Szent Szűznek csak a világ végén lesz nyugta, mert amíg a világ tart, mindenfelé hívják őt... A Szent Szűz olyan, mint egy sokgyermekes édesanya. Folyton azzal van elfoglalva, hogy egyiktől a másikhoz menjen.

Nézd csak az embert! Gyötri, hajszolja magát, feltűnést kelt, úr akar lenni mindenki fölött, azt hiszi, hogy ő valaki; szinte odakiáltja a Napnak: "Hordd el magad, majd én világítok helyetted." Egyszer ez a kevély ember összeomlik egy marék hamuvá, amelyet elsodor a víz, patakon-folyón át, egészen a tengerig...

Aki súlyos bűn állapotában van, az mindig szomorú. Hiába csinosítja magát, mégis unatkozik, semmi sem tetszik neki... Viszont, aki békében él a jó Istennel, az mindig megelégedett, mindig vidám. Szép élet, és szép halál!...