Szalézi Szent Ferenc

A szeretet a teológia összefoglaló fogalma.

Ha Jézuson - mint törzsön - oltott ágként megmaradunk, a tőle kapott kegyelem által az örök élet gyümölcsének rügyeit hordozzuk.

Azok az emberek, akik sátáni befolyásnak engedelmeskednek, igyekezet ürügyén minden létezőt lerombolnak, a kákán is csomót keresnek, mindenkit szidnak, mindent helytelenítenek, nem tudnak viselkedni, hajthatatlanok, elviselhetetlenek, önszeretetük jellemzőit követik, és buzgalmukat az Isten iránti tiszteletnek tartják.

Könnyű a hajót kormányozni, ha nem kergeti a szél, és az olyan életet vezetni, melyben nem fordulnak elő nehézségek; bosszantó események közepette azonban olyan nehéz mint viharban hajózva a helyes irányt megtartani.

Meg kell halnunk vagy szeretnünk, mert aki nem szeret, a halálban marad - mondja Szent János (1Jn. 3,14).

A tennivalók általában nem olyan fontosak, hogy ne lehetne időről időre szívünkben az isteni magányba visszavonulni.

Az ember úgy lehet állhatatos, ha határozottan és mindenkor készen áll arra, hogy az ellenség támadásával szemben minden teketória nélkül bátran védekezzék.

Az igazi, élő jámborság istenszeretetet feltételez; persze, hiszen nem más, mint valódi istenszeretet.

A nyugalom számunkra a mennyországban van fenntartva, ahol ránk a győzelem pálmája vár. A földön állandóan félelem és remény közt kell küzdenünk, ahol azonban a remény mindig erősebb.

Mi hiányzik még? A tökéletes elfogadás. Szeretne ugyan keresztet, de csak olyat, amit önmaga választott: egy szokványos, testi keresztet, ilyen vagy olyan fajtát. Isten azonban jól tudja, hogy mit miért ad, minden bizonnyal olyat, ami javunkra válhat.

Mi hiányzik még? A tökéletes elfogadás. Szeretne ugyan keresztet, de csak olyat, amit önmaga választott: egy szokványos, testi keresztet, ilyen vagy olyan fajtát. Isten azonban jól tudja, hogy mit miért ad, minden bizonnyal olyat, ami javunkra válhat.

Nem a sok tudás, hanem a sok tett tesz tökéletessé.

Nincs beírva a szívünkbe Jézus szent neve? Szerintem az onnan kitörölhetetlen. Remélhetjük tehát, hogy a mi nevünk ugyanígy be lesz írva Isten szívébe.

Amit Isten szeret, nekünk is szeretnünk kell. Nos, szereti a foglalkozásunkat (hivatásunkat); szeressük azért mi is, és ne töltsük az időt azzal, hogy másoké után sóvárogjunk. Tegyük a kötelességünket; így senkinek sem lesz erőn felüli a keresztje.

Minden dühös ember igazságosnak tartja a haragját.