Legszükségesebb dolog előmenetelünkhöz az, hogy ezen nagy Isten előtt úgy szívünkkel, mint nyelvünkkel hallgassunk. Az a beszéd ugyanis, amelyet ő legszívesebben hallgat, nem más, mint a hallgatag szeretet.
Egyetlen Igét mondott az örök Atya, az Ő Fiát, és ezt mondja Ő folytonosan, örök hallgatásban. És ezt az Igét a léleknek hallgatásban kell meghallania.
Mindaddig, míg az ember értelmét az érzéki örömöktől való megtisztítás által nem hozta olyan állapotba, hogy őt a mulandó dolgok azonnal Istenhez vezetik, szükségképpen le keIl mondania az azokon érzett örömtől, hogy lekét megszabadítsa az érzékies élettől.
Valamint az az ember, aki csak érzéki dolgokat tud élvezni és csak ezekben keresi örömét, nern nevezhető másnak, mint érzékiesnek és állatiasnak, éppen úgy az az ember, aki az érzéki dolgokon túl keresi örömeit, joggal nevezhető lelkinek, éginek és isteninek
Ha a lélek fölhagy az érzéki dolgok fölött érzett örömével, akkor kigyógyul azon szórakozottságából, arnelyet érzékies viselkedésével okozott magának és Istenben összeszedett lesz. Szerzett erényei megmaradnak és erősödnek.
Az a lélek, amelynek nem voltak kísértései és megpróbáltatásai, nem emelkedhet fel értelmével a bölcsességhez. "Aki nem kíséretett meg - mondja a bölcs -, mit tud az?"