Az életszentség bővelkedés az Istenben. Bővelkedés a szeretetben, az igazságban, az életben. Ezért a legnagyobb gazdagságért, el lehet vetni a világ által felkínált bőséget a mammonban és a hatalomban. A szentek szabad emberek.

Jézus életének a középpontja nem ő volt, hanem az Atya. A vágyait, a gondolatait, a tetteit és az érzéseit is, az Atyával való szeretet kapcsolat határozta meg. Ki akadályozhatja meg, hogy a te életed középpontja Krisztus legyen? Hidd el, hogy lehetséges és dönts!

Jézus szeret veled lenni, ott ahol vagy. Mivel szeret, oda is el akar vinni, ahol Ő van. Az Atyánál neved és helyed van. Engedelmeskedj Szentléleknek, hogy oda juttathasson!

Jézus, örömében gyermeki bizalommal áldja az Atyát, teljesen átadja magát neki a szenvedésben és őt dicsőíti meg minden tettében. Tanuljunk imádkozni Őtőle!

Ne féljetek a változástól, az ismeretlentől! Itt van velünk az, akit ismerünk, a Feltámadott. Ő nem hagyott magunkra, és ő juttatja célba a bárkánkat, bármilyen legyen is a széljárás vagy a vihar.

A jó Pásztor szava meghallható az egyházi elöljárók tanításában, a lelkiismeretünk hangjában, az Igében, az elmélkedés és szemlélődés csendjében, a körülöttünk élőkön és a körülmények alakulásán keresztül.

Akik ismerik a jó Pásztor hangját, és követik, azok számára egyetlen ajtó létezik az örök életre, Jézus Krisztus. Ők nem kísérletezgetnek a kiskapukkal, más utakkal. Nekik elég, hogy nevük van a Pásztornál.

Hogy meghalljuk a Pásztor hangját, ahhoz csendre és időre van szükségünk. Amikor ezeket megteremtettük, fontos jelen lenni annak számára, aki a Jelenben él. Így születik meg a találkozás.

A változás mindig választás elé állít bennünket. Vagy a múlt törmelékein matatunk, vagy annak jelenlétében aki Van, folytatjuk küldetésünket és evangelizálunk.

Ne féljetek a változástól, az ismeretlentől! Itt van velünk az, akit ismerünk, a Feltámadott. Ő nem hagyott magunkra, és ő juttatja célba a bárkánkat, bármilyen legyen is a széljárás vagy a vihar.

A feltámadt Krisztussal való találkozás közösséget igényel. Kapcsolatot olyanokkal, akik hisznek benne, és olyanokkal, akik felé tanúságot tehetünk őróla. Mindegyik megerősíti a hitünket.

A kenyértörés láttán megnyílt a tanítványok szeme és felismerték Jézust. Mi nem látjuk Krisztust, de tudjuk, hogy kicsoda, mert a hitből fakadóan ismerjük Őt. Ez életünk legnagyobb ajándéka.

A tanítványok szíve lángolt, amikor Jézus kifejtette nekik az Írásokat. Hívd a Szentlelket, amikor kezedbe veszed és olvasni kezded az Igét. Ő feltárja, hogy abból mi vonatkozik rád és kész a szívedet is lángra lobbantani.

Amint Krisztus szeretett minket, úgy kell szeretnünk egymást! Ehhez azonban ismerni kell őt és szeretni, hinni a szavában és tettekre váltani.

„Mi pedig azt reméltük, hogy...” A remény krízisében vergődik mindenki, amikor Isten nem teljesíti az elvárásait. Ugye tudod, hogy soha nem ígérte meg, amit reméltél? Kapaszkodj az ő ígéreteibe!