Hogy repülnek a halovány és kipirult vőlegény felé. „Az én szerelmesem fehér és piros” (Én 5, 10). Hogy találják el az utat szívéhez… Ha beszélnek vele, úgy szólnak, mint Szent Ágnes: rajta kívül nincs más szerelmesem, nullum praeter eum amatorem admittam, ő ékesített föl engem koszorúval s gyönggyel: dexteram meam et collum meum cinxit lapidibus pretiosis… vernantibus gemmis; mel et lac ex ejus ore suscepi et sanguis ejus ornavit genas meas! Ő nekem méz és tej, édes, s az Ő vérétől gyullad ki arcom. Az Ő képe tündöklik lelkében: Ipsi sum desponsata, cui angeli serviunt, cuius pulchritudinem sol et luna mirantur; az övé vagyok, kit angyalok szolgálnak, kinek szépségétől nap és hold elhomályosul s fejemre rózsakoszorút tett: et tamquam sponsam decoravit me corona.
[PO ÖM, XIX., Új elmélkedések: A Szép Szeretet Anyja, 227. old.]