Urunk soha nem kér tőlünk erőnket meghaladó áldozatot. Igaz persze, hogy az isteni Megváltó olykor megérezteti velünk a kehely egész keserűségét, melyet megmutat lelkünknek. Amikor mindannak feláldozását kéri, ami a legdrágább a világon, akkor egészen különleges kegyelem híján lehetetlen, hogy ne kiáltsunk fel, úgy, mint ő a haláltusa kertjében: Atyám múljék el tőlem ez a kehely... Mégis legyen meg a te akaratod, és ne az enyém (Lk 22,42).
Urunk soha nem kér tőlünk erőnket meghaladó áldozatot. Igaz persze, hogy az isteni Megváltó olykor megérezteti velünk a kehely egész keserűségét, melyet megmutat lelkünknek. Amikor mindannak feláldozását kéri, ami a legdrágább a világon, akkor egészen különleges kegyelem híján lehetetlen, hogy ne kiáltsunk fel, úgy, mint ő a haláltusa kertjében: Atyám múljék el tőlem ez a kehely... Mégis legyen meg a te akaratod, és ne az enyém (Lk 22,42).