Holnap lesz életem legnagyobb napja. Eljegyzem magamat Jézussal. Ki vagyok én és ki Ő? Ő mindenható, hatalmas, Ő maga a Bölcsesség, a Jóság és a Tisztaság, egyesülni fog egy szegény bűnössel. Ó! Jézusom, szerelmem, életem, vigaszom és örömöm, mindenem! Holnap a Tiéd leszek! Ó Jézus, szerelmem! Anyám, holnap kétszeresen is a tiéd leszek. Jézus jegyese leszek. Ujjamra fogja húzni a jegygyűrűt. Ó! Mennyire boldog vagyok, mert elmondhatom, hogy szívem egész szeretete valóban kizárólag az övé lett.
A gyóntatóm megengedte, hogy szüzességi fogadalmat tegyek egy kilenced végzésével, s azután kijelöli az időpontokat. Boldog vagyok. Megírtam a fogadalmi szövegemet: „Ma, 1915. december 8-án, 15 évesen, fogadalmat teszek, a legszentebb Szentháromság előtt, Szűz Mária és az ég minden szentjének a jelenlétében, hogy soha nem fogadok el más Jegyest Urunk Jézus Krisztuson kívül, akit teljes szívemből szeretek, s akinek szolgálni akarok életem utolsó leheletéig. A Szeplőtelen fogantatás előtti kilenceddel, amelyet a gyóntatóm engedélyével meg fogok újítani.